A legendás „füvesember”, Szabó György a kilencvenes években friss nyugdíjasként egy piaci standdal kezdte el vállalkozását Miskolcon. A gyógynövényeket jól ismerő nagyanyjától gyermekkora óta kapott tudást felhasználva az erdőben, réteken szedett gyógyfüveket, amiket megszárítva árusított. Később egyre többen mentek hozzá nemcsak a termékekért, hanem jó tanácsért is, hiszen a természet ajándékai sokaknak segítettek meggyógyulni. Gyuri bácsi országszerte híres lett a teáival, tudását pedig immár lánya, a fitoterapeuta Lopes-Szabó Zsuzsa viszi tovább.
Az első bükki gyógynövénykert az ezredfordulón jött létre, hogy megőrizze és bemutassa a lassan feledésbe merülő népi gyógyászat növényeit. Napjainkban inkább a kolostorkertek világát idézi, ahol az ősi magyar gyógyítás hagyományait elevenítik fel. A palántákat Gyuri bácsi felügyelete mellett ültették be, hogy továbbra is minden fontos gyógynövényt meg tudjanak mutatni az idelátogatóknak. Más könyvben vagy applikáción keresztül megismerni, mint a valóságban látni ezeket a növényeket. A kamilla és az őszi margitvirág például annyira hasonlít egymásra, hogy felületes szemlélődő elsőre akár össze is keverheti őket.
Számos jó tanácsot is kaphatunk itt arról, melyek azok a gyógynövények, amelyeket akár a saját kiskertünkben vagy a balkonon megtermelhetünk. A gyűjtögetést azoknak ajánlják, akik már jól ismerik az erdő-mező virágait, s nem keverik össze a hasznos növényt azzal, ami esetleg káros lehet, sőt extrém esetben akár súlyos, életveszélyes betegségeket is okozhat.
A kakukkfüvet, cickafarkat, mentát, kisvirágú füzikét így könnyebben megtalálják majd az erdő szélén, a mezőn, s ezek ráadásul rendkívül elterjedt gyógynövények, könnyű rájuk lelni. Jó tudni, hogy Magyarországon nem őshonos vadon termő növény a borsmenta vagy a citromfű, ezeket csak termeszteni lehet.
– Ha valaki kezdőként vágna bele az otthoni gyógynövénytermesztésbe, akkor neki elsősorban a menta ültetését ajánlanám, és azt is cserépben. Ez a növény elég igénytelen, nem kell babusgatni, magától is nő, és nagyon gyorsan terjed, éppen ezért érdemes kordában tartani, különben átveszi az uralmat az egész kertben – mondja Lopes-Szabó Zsuzsa.
Két módja is van a tartósításnak. Csokorban hagyva, felfüggesztve, vagy ollóval három-négy milliméteres darabokra összevágva kell meleg, száraz helyen, de nem tűző napon megszárítani. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a citromfűnél, amely szintén ajánlott, ugyanis könnyen termeszthető gyógynövény, vagy a szurokfűnél, kakukkfűnél – utóbbiak nemcsak gyógy-, de fűszernövényként is alkalmazhatók; frissen és szárítva is „felpezsdítik” az ételeinket.
Az immunrendszer erősítése szinte minden évszakban nagyon fontos, és ehhez akár saját magunk is összeállíthatunk egy keveréket – mondja a fitoterapeuta. Kakukkfű, citromfű és csipkebogyó, vagy épp azok keveréke is kiváló erre a célra. Fontos, hogy a csipkebogyót még azelőtt kell leszedni és megszárítani, mielőtt megcsípte volna a dér, hiszen onnantól már nincsenek benne a hasznos hatóanyagok.
A gyógyfüveket ajánlott reggel leforrázni, majd egész nap, többször kortyolgatva inni az üdítő és gyógyító teáját.
Doros Judit
